Az ókori görögök is gondolkodtak ezen, és arra jutottak, hogy nem lehet eldönteni, hogy ami körülöttünk van, amit érzékszerveinkkel felfoghatunk, az valóság-e. Így hát annyit mondta, hogy jobb híjján fogadjuk el. (Ezt a gondolatot veszi elő egyébként a Mátrix című film is ).

A lényeg, hogy a megszokáson kívül más igazolása nincs annak, hogy ez az egész nem egy jól kitalált “álom”, vagyis az érzékszerveink becsapása.

Persze az, hogy álom-e valam, vagy sem, pár dologból fel lehet ismerni, legalábbis, ha elfogadjuk mindazt amit érzékelünk valóságnak Álmában az ember egyrészt nem tud olvasni. Láthatja a szövegeket, érheti, hogy mi van leírva, de olvasni nem tud. Másik agyféltekéhez tartozik az olvasás, ami álom alatt nem elérhető. Ugyanígy problémák lehetnek a matekkal - álmodban megoldod a feladatot, de nem tudod levezetni, hogy tényleg ez a megoldása, csak odaálmodod a megoldást.

Persze mindez csak a legritkább esetben tűnik fel, mert az álom logikája szerint a fent említett dolgok tökéletesen működnek

Gépi kóla? Hogyan kerül bele a szénsav? :S
Ennél már csak az az “üdítőital” rosszabb, ami készült “víz, ételszinező, citromaroma” felhasználásával.

A cukormentes verziók sem jobbank, ugyanis azok meg tönkreteszik a szervezet kalóira-ellenőrző képességét. A szervezet összekapcsolja az ízeket a bevitt kalória mennyiségével. A diétás kóla édes, de nincs benne kalória. Ezek után a szervezet azt hiszi, hogy az édes ízben kevés kalória van, és ezt alkalmazza a valódi cukorra is. Úgy szabályozza az éhséget, hogy többet vigyen be belőle, holott nincs rá szüksége. Így lehet hízni a diétás kólától is