<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><!-- generator="todaycom/2.3.1" -->
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	>
<channel>
	<title>Comments on: Flash</title>
	<link>http://nanahara.today.com/2008/03/17/flash/</link>
	<description>... and up here I am who I am, and if you dont like it then FUCK YOU man!..</description>
	<pubDate>Mon, 28 Dec 2009 08:06:54 +0000</pubDate>
	<generator>http://www.today.com/version-2.3.1</generator>
		<item>
		<title>By: Ardin</title>
		<link>http://nanahara.today.com/2008/03/17/flash/#comment-11</link>
		<dc:creator>Ardin</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 18 Mar 2008 22:06:48 +0000</pubDate>
		<guid>http://nanahara.today.com/2008/03/17/flash/#comment-11</guid>
		<description>Azon már a régi kínaiak is gondokodtak, hogy mennyire valóságos egy álom, és nem-e lehet összetéveszteni a kettőt. Ajánlom figyelmedbe Szabó Lőrinc: Dsuang Dzsi álma című versét (http://ludens.elte.hu/~tir/vers/avszldsu.htm ).

Az ókori görögök is gondolkodtak ezen, és arra jutottak, hogy nem lehet eldönteni, hogy ami körülöttünk van, amit érzékszerveinkkel felfoghatunk, az valóság-e. Így hát annyit mondta, hogy jobb híjján fogadjuk el. (Ezt a gondolatot veszi elő egyébként a Mátrix című film is :) ).

A lényeg, hogy a megszokáson kívül más igazolása nincs annak, hogy ez az egész nem egy jól kitalált "álom", vagyis az érzékszerveink becsapása.


Persze az, hogy álom-e valam, vagy sem, pár dologból fel lehet ismerni, legalábbis, ha elfogadjuk mindazt amit érzékelünk valóságnak :) Álmában az ember egyrészt nem tud olvasni. Láthatja a szövegeket, érheti, hogy mi van leírva, de olvasni nem tud. Másik agyféltekéhez tartozik az olvasás, ami álom alatt nem elérhető. Ugyanígy problémák lehetnek a matekkal - álmodban megoldod a feladatot, de nem tudod levezetni, hogy tényleg ez a megoldása, csak odaálmodod a megoldást.

Persze mindez csak a legritkább esetben tűnik fel, mert az álom logikája szerint a fent említett dolgok tökéletesen működnek :)</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Azon már a régi kínaiak is gondokodtak, hogy mennyire valóságos egy álom, és nem-e lehet összetéveszteni a kettőt. Ajánlom figyelmedbe Szabó Lőrinc: Dsuang Dzsi álma című versét (http://ludens.elte.hu/~tir/vers/avszldsu.htm ).</p>
<p>Az ókori görögök is gondolkodtak ezen, és arra jutottak, hogy nem lehet eldönteni, hogy ami körülöttünk van, amit érzékszerveinkkel felfoghatunk, az valóság-e. Így hát annyit mondta, hogy jobb híjján fogadjuk el. (Ezt a gondolatot veszi elő egyébként a Mátrix című film is <img src='http://nanahara.today.com/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> ).</p>
<p>A lényeg, hogy a megszokáson kívül más igazolása nincs annak, hogy ez az egész nem egy jól kitalált &#8220;álom&#8221;, vagyis az érzékszerveink becsapása.</p>
<p>Persze az, hogy álom-e valam, vagy sem, pár dologból fel lehet ismerni, legalábbis, ha elfogadjuk mindazt amit érzékelünk valóságnak <img src='http://nanahara.today.com/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> Álmában az ember egyrészt nem tud olvasni. Láthatja a szövegeket, érheti, hogy mi van leírva, de olvasni nem tud. Másik agyféltekéhez tartozik az olvasás, ami álom alatt nem elérhető. Ugyanígy problémák lehetnek a matekkal - álmodban megoldod a feladatot, de nem tudod levezetni, hogy tényleg ez a megoldása, csak odaálmodod a megoldást.</p>
<p>Persze mindez csak a legritkább esetben tűnik fel, mert az álom logikája szerint a fent említett dolgok tökéletesen működnek <img src='http://nanahara.today.com/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /></p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>


